Dokumentumok - a kezdetekről



Kecskeméthy Margit,
a veszprémi zeneiskola alapítója


"Kecskeméthy Margit Sümegen látta meg a napvilágot 1871. július 14-én. Az özvegyen maradt Kecskeméthy Albert 1848/49-es honvéd kapitány második házasságából született. Zala vármegye (Sümeg ekkor odatartozott) főmérnöke volt két ciklusban, majd adóvégrehajtó. Az 1880-as évek közepén költözött a sokgyerekes család Veszprémbe, vélhetően a gyermekek iskoláztatása miatt. A fiúk (István, Viktor, Albert) a piarista főgimnáziumba jártak, a két legidősebb leány, Margit és Anna az Irgalmas Nővérek Intézetének belnövendékei. 1887-ben a zárdában színielőadáson szerepeltek, melyben játékukkal kitűntek. Mindketten Budapesten tanultak tovább. Kecskeméthy Margit a zenei pályát választotta, Anna húga pedig a fővárosban tornatanárnő lett.

Kecskeméthy Margit a Nemzeti Zenedében zongorából és cimbalomból szerezte meg a tanításhoz szükséges képesítést, 1904 végén pedig a Zeneakadémián az énektanári vizsgát tette le "fényes eredménnyel".

Veszprémbe visszatérve 1898. december elején hozta tudomására a "nagyérdemű közönségnek", hogy két hangszeren oktatást vállal. Megkezdte a tanítást, azaz reggeltől estig járt családtól családig fagyban, sárban, melegben óraadásra. Nyilvános szerepléseket vállalt, hogy megismertesse a veszprémiekkel zenei hozzáértését, gyakorlati tudását. Különböző egyesület, illetve jótékony célú előadáson zongorakísérőként szerepelt. Csengő énekhangjában, művészies cimbalom-játékában is gyönyörködhetett a veszprémi közönség.

Az egyre szaporodó növendékeinek zeneestélyeket rendezett, hogy a zenében elért haladásukat bemutassa a szülőknek és az érdeklődőknek. Ismereteim szerint az első zenevizsgát 1901. március 24-én rendezte meg a Korona Szálló emeleti nagytermében. A színpadon három cimbalom, két zongora - ezek megszólaltatása bravúrnak számított. Az alaposan felkészített tanítványainak sikere a zenetanárnő sikere is volt. Művészi érzékkel állította össze műsorát klasszikusok és a modern/kortárs zeneszerzők műveiből. Az ún. zenevizsgát változatossá tette melodrámával (zenekísérettel előadott szavalat),[18] némajáték, egyfelvonásos vígjáték, bohózat előadásával.[21] Újítása volt még a zenevizsgát követő késő éjszakába nyúló tánc. Veszprémben kimagasló eseménynek számított az évenként megtartott zeneestély.

A tehetséges és arra vállalkozó növendékei hivatalos vizsgát csak Budapesten a zenekonzervatóriumban tehették le. A növendékeket vizsgáztató tanárok Kecskeméthy Margitot a "legszebb dicséretekkel halmozták el az eredményes tanításáért". "Sikerének titka, hogy nemcsak robotban tanít, nemcsak a pénz, a tanítási díj a vezető motívuma, hanem ambícióból, nemes törekvéssel igyekszik intelligenciánk gyermekeit a két legnemesebb művészet: az ének és zene, a szív művészeteinek labirintusaiba bevezetni" - írta róla az egyik korabeli újság.

Kecskeméthy Margit zenetanári pályájának következő lépcsőfoka 1905. november 5-e, amikor is zenei önképzőkört alakított tanítványai fejlesztésének érdekében. Célja, hogy "a zenében, szavalásban stb., a közönség előtti szabad szereplést minél jobban elsajátíthassák". Fáradhatatlanul dolgozott, hogy kitűzött célját elérje. A tanárnő a kör díszelnökének megnyerte Veszprém vármegye kiemelkedő mecénását, dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselőt.

Zenei önképzőkörének nagy sikerű bemutatkozása az időközben felépült veszprémi Nemzeti Színházban volt 1909. áprilisban. Ettől kezdve minden év tavaszán felléptek. A változatos és tartalmas műsort zene, ének, szólótánc, melodráma, színielőadás töltötte ki. A színdarabok betanítását és rendezését is Kecskeméthy Margit végezte. Minden alkalommal fényes sikert aratott növendékeivel, a közönségnek pedig kellemes estét szerzett. Az előadások bevételét jótékony célra ajánlotta fel: a főgimnázium segélyegyletének, a Színpártoló Egyesületnek, de nem feledkezett meg alma materéről, az irgalmas nővérekről sem.

Az első világháború kirobbanásakor a múzsák nem hallgattak el. Kecskeméthy Margit alkalmazkodott a körülményekhez. Az 1914/15-ös tanévben az egyéni oktatás helyett bevezette az "akadémiai rendszerű csoport tanítást". Így kevesebb tandíjjal terhelte a szülőket. A kezdőktől havi 10 koronát kért, a haladók 12-öt fizettek heti két leckéért. Zeneelméletet, zenetörténetet is tanított, énekkart vezetett csekély díjazásért. A zeneakadémiára való felkészítést is folytatta.

A népszerű zenetanárnő szülei halála után (1908, 1915.) gondolt saját otthon teremtésre. A Veszprémi Takarékpénztár tulajdonába került Virág Benedek utca 6. számú házat tizenkétezer koronáért megvásárolta részletre. 1915 augusztusára már itt rendezte be otthonát.

Kecskeméthy Margit pályájának csúcsa a városi zeneiskola létrehozása volt. Előnye, hogy a szervezett, nyilvánossági joggal felruházott intézményben a növendékek általános érvényű oklevelet, bizonyítványt kaptak miután vizsgakötelezettségüknek eleget tettek. Megkímélve tanítványait a budapesti utazástól, a szülőket a költségektől. "


Molnár Jánosné: Kecskeméty Margit, a veszprémi zeneiskola alapítója /részlet/ 


Dr. Óvári Ferenc indítványa Veszprém város képviselő testületéhez,
amelyben a Veszprémben létesítendő nyilvános zeneiskolához városi támogatást kér

Veszprém, 1916. június 9.

Indítvány

Veszprém város képviselő testületéhez

Városunknak zeneiskolája nincsen. -
Ilyen magas kultúrájú város mint Veszprém, zeneiskola nélkül alig képzelhető el.Aminthogy Kecskeméthy Margit okleveles zenetanárnő egy háromtantermes, 3 tanerővel ellátott zeneiskolát szándékozik 1916. évi szeptember elsejével megnyitni városunkban; minthogy a tanárnő 18 évi nagyszámú működése elég garantia arra, hogy ezen zeneiskola vezetése kipróbált, jó kezekre lesz bízva; mély tisztelettel bátorkodom indítványozni:

méltóztassék ezen zene iskolát Veszprém városi zeneiskolának nevezni, hagyni, hogy az iskolát fenntartó tanárnőt fűtés és világítással, vagy ezek helyett 600 korona évi segéllyel ellátni.

Kiváló tisztelettel: Dr. Óvári Ferenc bizottsági tag

Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára (MNL VeML)
Veszprém város tanácsülési jegyzőkönyve (V.172.a): 66kgy/1916.
Veszprém város polgármesterének iratai (V.173): 8559/1916.


Kecskeméthy Margit zenetanárnő kérvénye Veszprém Város Közgyűléséhez
Veszprém, 1916. június 12.

Tekintetes Közgyűlés!

Mély tisztelettel alulírott, - amint tudni méltóztatik, hosszú idő óta 18 éve foglalkozom zongora, cimbalom és ének tanítással. Tanítványaim száma 30-45 között váltakozik. Tanítványaim részére Zenei Önképzőkört is szerveztem, hogy a nyilvános szereplésre képezzem őket, ezenkívül a zenével szoros összefüggésben levő zeneelméleti-zenetörténeti ismeretekre csoportban oktathassam őket. - Kérkedés nélkül említem fel, hogy igen szép eredményeket értem el. Ezt a szülők és a fővárosi orsz. Zene Akadémia és Nemzeti Zenede[1] neves tanárai is több ízben elismerték. Működésemet és ennek eredményét városunk közönsége is megismerhette a tanítványaimmal évente megtartott nyilvános hangversenyeken.

Az is köztudott dolog, hogy tanítványaim közül már sok van olyan ki a Nemzeti Zenede v. O[rszágos] Akadémiát végzi vagy szép sikerrel végezte, sőt van Zeneiskolával bíró tanítványom is. - Több oldalról jött felhívásnak engedve elhatároztam, hogy városunkban zeneiskolát szervezek. A Nemzeti Zenede Igazgatósága örömmel üdvözölte a tervet, s amennyiben az iskola vezetése az én kezemben lesz, megígérte, s ennek nyilvánossá tételét megengedte, hogy évenkint kétszer tanári-karából biztost fog kiküldeni, hogy ezáltal az iskola erkölcsi nívóját emelje, sőt Gobbi Alajos[2] igazgató úr, a hírneves tanár, személyes jelenlétével emeli az iskola megnyitását és év végén a vizsgálatok megtartásán is résztveend.

Az iskolához szükséges tanerőket is a Nemzeti Zenede fogja ajánlani.

Az iskolához elsősorban helyiség kell, ezt azonban nem tudom megszerezni. Azon tiszteletteljes kérésemmel bátorkodom a Tekintetes Közgyűlés elé járulni: - kegyeskedjék egy 3-4 szobából álló helyiséget rendelkezésemre bocsájtani s ennek fűtéséről és világításáról gondoskodni.

Az a teher mi ebből városunkra esik, sokszorosan megtérül azáltal, hogy városunkban is, mint a hasonló többi városokban, egy modern zeneiskola lesz, amelyben a növendékek sokkal olcsóbban nyerhetik el zenei kiképezésüket, mint most, mert a gyakori budapesti vizsgák sok anyagi áldozatot követelnek a szülőktől.

Ismerve a Tekintetes Közgyűlésnek a jóért, nemesért, szépért eddig minden téren tanúsított jóindulatát, - méltóztassék megengedni azon remény kifejezését, hogy tiszteletteljes kérelmem meghallgatásra talál.

Kiváló tisztelettel Kecskeméthy Margit z[ongora] tanítónő

Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára (MNL VeML)
 

Veszprém város polgármesterének iratai (V.173): 8557/1916.




Dr. Csete Antal városi főügyész levele Komjáthy László polgármesterhez
Veszprém, 1916. július 7.

Tekintetes Polgármester Úr!

Folyó hó 10-én egy halaszthatatlan családi ügy miatt el kell utaznom és így sajnálatomra az ezen napon tartandó állandó választmányi és pénzügyi bizottsági ülésen részt nem vehetek.

Ezért és mert véleményem szerint az üléseken ezúttal nem szükséges feltétlenül jelen lennem, mivel folyó hó 12-i közgyűlés tárgysorozatának minden pontjára nézve már nyilatkoztam, kérem, hogy elmaradásomat kimentettnek méltóztassék tekinteni.

Egyedül a tárgysorozat 11. pontja az, amire nézve ez ideig nem volt alkalmam nyilatkozni.

Ezúton kérem tehát tekintetes Polgármester urat, hogy az alábbi észrevételemet a tárgyalások folyamán a bizottságoknak tudomására hozni méltóztassék.

A jogszokások kialakulását ismerve, bátor vagyok felemlíteni, hogy az ilyen természetű hozzájárulások kezdetben csak ajándék, vagy segély természetével bírnak, de később, midőn emberemlékezet-meghaladó időn át gyakoroltatnak, már kötelmi jogviszonnyá válnak és az illető javadalmas vagy jogutóda követelőleg lép fel.

Ennek előre bocsátása után tisztelettel megjegyzem, hogy én nem vagyok ellensége annak, ha a Város - amennyiben tehetségében áll - bizonyos közművelődési és culturális célokat anyagilag is támogat, de kérem az igen tisztelt bizottságokat, hogy méltóztassanak megfontolás tárgyává tenni, hogy különösen a mai rettenetes állapotok között szükséges-e, célszerű-e, ilyen - hiába tagadjuk - állandó természtű segélyezéssel a város költségvetését megterhelni? A segélyezés állandó jellegét a cél indokolja, mert ha csak egy vagy nehány évre nyújtatnék segély, akkor az intézmény aligha létesülhetne. Végre is ha valaki zenét akar tanulni, arra annyi alkalma van és a tanulás annyira megkönnyítve van, hogy a tanításnak állandó subventionálása akkor, midőn oly számtalan fájó seb kiált orvoslásért, nem látszik elsőrendű teendőnek.

Már pedig a 11086/II-c/1915 számú belügyminiszteri rendelet, a 147500/1914 számú rendeletre hivatkozással, a lehetőség legszélsőbb határáig érvényesítendő takarékosságot és a mellőzhetetlen kiadásokra nézve a tervszerű beosztást erőgyűjtést és alapozást, a szükségletek helyes sorrendjének megállapítását a városok kötelességévé tette.

Mindazonáltal, ha a tekintetes bizottságok egy magán zenetanárnő subventionálását elsőrendű szükségletnek minősítenék, meg kell nyugodnom a bizottságok bölcsességében, mert végre is ez nem jogi kérdés, de óvást kell emelnem, hogy a subventionálással egyidejűleg a folyamodó zenetanárnő zeneiskolája városi címmel vagy jelleggel ruháztassék fel, mert ezen körülményből idővel a város iskolafenntartói kötelezettségét fogják megállapítani.

Ha az igen tisztelt bizottságok valamely állandó évi segélyt javasolnának, az iskola részére, ezen esetben is a hozandó javaslatban külön hangsúlyozni kérem, hogy ezen körülményből a város azon kötelezettsége, hogy az adományozandó segélyt évenként tartozik adni, vagy hogy a zeneiskolának akár egészben akár részben, akár a jelenben akár a jövőben, a város az iskola fenntartója lenne, következtetni nem lehet.

Tisztelettel

Veszprém, 1916. évi július 7.

Dr. Csete László városi főügyész

Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára (MNL VeML)
Veszprém város polgármesterének iratai (V.173): 8559/1916.


Veszprém város Állandó Bizottmányának döntése a zeneiskola támogatásának ügyében
Veszprém, 1916. július 10.

A bizottságok javasolják, hogy a létesítendő zeneiskolát a város kérelemben és Óvári Ferencz dr. indítványában foglaltak alapján hatósági támogatásban részesítse akképen, hogy

  1. engedje meg, hogy az iskolát "városi zeneiskolának" nevezzék.
  2. Adjon a város évenkint 600 korona segélyt az iskola céljaira mindaddig, amíg az mint nyilvánossági joggal felruházott intézet a bemutatott szervezési tervezet értelmében működik.

E segélyezés ellenében kikösse azonban a város, hogy

  1. az iskola évenként legfeljebb négy növendéket, akiket a városi tanács fog kijelölni és az iskolába utalni tandíjmentesen, vagyis ingyen köteles oktatásban részesíteni, akármelyik tanszakon.
  2. Az iskola ügyeit intéző bizottságban a városi tanács kiküldöttje részére ülési és szavazati jog biztosíttassék.

Azonban mindezen körülményekből a város azon kötelezettsége, hogy az adományozandó segélyt évenként tartozik adni, vagy hogy a zeneiskolának akár egészben, akár részben akár a jelenben, akár a jövőben a város iskolafenntartója lenne, következtetni nem lehet, mert a város már most kijelenti, hogy az iskola fönntartó jellegét és kötelezettségét semmiféle vonatkozásban nem vállalja.

Az évi segélyt a költségvetésben kell előirányozni.

Kelt Veszprém r[endezett] t[tanácsú] város állandó választmányának és pénzügyi bizottságának 1916. évi július hó 10-én tartott együttes üléséből.

Kiadta: dr. Horváth Béla városi főjegyző

Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára (MNL VeML)
Veszprém város polgármesterének iratai (V.173): 8559/1916.


Kecskeméthy Margit: A városi zeneiskoláról
Veszprém, 1916. augusztus 24.

Évszázadok óta együtt munkálkodik iskola, és család a gyermekek oktatása és nevelése körül. Nevelve oktatnak, hogy fejlesszék a gyermek szellemi és testi képességeit.

A szellemi érzelmek kiképzésének feladata az ember lelki világának egyensúlyban tartása. A szellemi érzelmek főtápforrása a vallás és művészet. Míg a vallás főképpen az erkölcsi nevelésen alapszik és főtényezője a hit, addig a művészetek inkább az értelmi nevelésre vannak hivatva.

A zene az emberi természetben gyökeredzik: tény az, hogy a kisded is fogékony a zene iránt. Édesen szunnyad el a gyermek anyjának lágy dalolása mellett.

Tapasztalhatjuk számtalan esetben, hogy a gyermek játéka közepette dalolni kezd, ezzel bizonyítván örömét, - ösztönszerűleg a zenéhez, - dalhoz folyamodik, hogy kis szívének érzését kifejezhesse.

Pythagoras tanítványai alvás előtt ének által enyhítették a nap fáradalmait, s a reggelt zenével üdvözölték. - Sokrates úgy nyilatkozott: "jobb a zenét későn, mint soha meg nem tanulni!" - boldog az, ki a zenét ifjú korában sajátította el.

Saját tapasztalatainkból is látjuk, mily nemesítő hatása van a zenének: behatol a lélek legmélyebb rejtekébe, felszínre hozva az abban rejtve levő kincseket. Hosszú évek óta munkálkodom a zenetanítás terén, s meggyőződésem, hogy a zene az általános nevelésnek kiegészítő része, mert foglalkoztatja a lelki tehetségeket, a kedélyre nemesítő hatással van és helyes tanítás mellett kimeríthetetlen szellemi élvezetek forrása leend.

Zeneiskolánk azt a célt tűzte maga elé, hogy az ifjúságnak alkalmat nyújtson zenei inteligenciájának minél szélesebb mederben való kiképzésére. Erre a célra kitűnő oklevéllel rendelkező tanárok állnak az iskola rendelkezésére. S minden akaraterőm, tudásom oda fog irányulni, hogy az általános megelégedést kivívjuk.

Az érdeklődő közönség tájékoztatására közlöm, hogy kezdő tanítványok heti 3 órai oktatásban, a haladók 2 óra gyakorlati és 1 órás elméleti oktatásban részesülnek. - vonós zenekari gyakorlatok és kamarazene hetenként egyszer tartatnak. Zongora -, hegedű -, cselló -, ének - s cimbalom-tanszakokra lehet jelentkezni. Zeneelmélet, zenetörténet, kamarazene, vonós-együttes, karének tanítása díjtalan.

Bővebb felvilágosítással Virág-utca 6. szám alatt, hol a beíratások is történnek, szívesen szolgál

Kecskeméthy Margit,

igazgató-tanítónő

(Megjelent a Veszprémi Hírlap 1916. augusztus 27. (XXIV. évfolyam-35. szám) 3. oldalán)


A Veszprém Városi Zeneiskola igazgatósága beterjeszti 
az iskola megalakulását, ügyrendjét és tanmenetét 

Veszprém, 1916. október 9.

Tek[intetes] Polgármester Úr!

A veszprém városi zeneiskola f[olyó] hó elsejével Kossuth Lajos utca 1. szám alatt 5 helyiségben megnyílott.

Tanári kara áll: Kecskeméthy Margit igazgatónőből, Gaál Sándor, Láng Ignác, Reiter Lőrinc és Bauer Etel tanárok és tanárnőkből.

Ügyrendjét és tantervét a csatolt alakban állapítottuk meg.

Felügyelő bizottságát óhajtanánk megállapítani, e célból tisztelettel kérjük: a város küldöttjét esetleg küldöttjeit velünk közölni kegyeskedjék.

A 4 tandíjmentes növendék helyének betöltése előtt szíveskedjék talán a beérkezendő kérvények kiadása mellett tőlünk ajánlási véleményt elfogadni.

3 zongora, 2 cselló, 4 hegedű és egy cimbalom állanak a tanulók rendelkezésére.

Kiváló tisztelettel

Veszprém városi zeneiskola igazgatósága

Dr. Óvári Ferenc védnök

A v[árosi] tanács tudomásul veszi a beterjesztett tanmenetet és ügyrendet.

A felügyelő bizottságba a város részéről Sándorfy Ignác v[árosi] tanácsost küldi ki.

V[eszprém] 1916. X. 31.


VESZPRÉM VÁROSI ZENEISKOLA

Társadalmi műveltségünk legmegbízhatóbb mértéke az a készség, mellyel a szépművészetek cultiválva vannak. A szép megértése és cultiválása hozza meg a társadalom aranykorát és az egyének lelki kristályosodását. Ezt célozza az 1916. szeptember hóban megnyitandó városi zeneiskola, melyben ifjúságunk igen méltányos feltételek mellett, széles mederben nyerhet kiváló zenei oktatást.

Az intézet élén Gobbi Alajos a nemzeti zenede igazgatója, dr. Óvári Ferencz városunk áldozatkész országgyűlési képviselője és Kecskeméthy Margit okl. zenetanárnő állanak a városunk képviselő-testülete által meválasztandó intéző bizottsággal együtt.

A nemzeti zenede igazgatósága és tanári kara tudomásával iskolánk szervezete és szabályzata a következően állapíttatott meg:

TANTERV

Zongora-tanszak. Tanfolyam előkészítő osztályon kívül 8 év.

Hegedű-tanszak. Tanfolyam 8 év.

E 2 tanszak tanterve teljesen egyezik a nemzeti zenede tantervével.

Ének-tanszak. Tanfolyam 3 év.

Gordonka-tanszak. Tanfolyam 4 év.

Cimbalom-tanszak. Tanfolyam 3 év.

Zene-elmélet, zene-történet, karének, vonós együttes, kamarazene mind a 8 évfolyamban tanterv szerint.

ÜGYVITELI SZABÁLYZAT

1. A növendékek beíratása augusztus 29-től szeptember 6-ig történik.

2. Beíratási díj tanulónkint 4 korona.

3. A beírt növendékek egy tanévre tanszakokint 120 koronát fizetnek. A kiművelési osztályokban 7-ik és 8-ik évfolyamra 200 koronát. Ének-tanításra előkészítő tanfolyam tandíja 100 korona.

4. A tandíj fizetése tekintet nélkül a beiratkozás idejére, egy félévre kötelező. Az évi tandíj az iskolaév megnyitásától, szeptember havától kezdve fizetendő.

5. Az összes kötelező melléktamtárgyak, u.m. zeneelmélet, zenetörténet,karének, zenekari gyakorlatok és kamarazene díjmentesek.

Karénekre felvétetnek oly jelentkezők is, akik főtantárgyat nem tanulnak; ezek havonkint 2 korona illetve évenkint 20 korona tandíjat fizetnek.

6. Tandíjmentességben 4 szegénysorsú, Veszprém város tanácsa által kijelölendő tehetséges tanuló részesül.

7. Félév végén a növendékek értesítőt kapnak, melyek a szülők aláírásával ellátva a legközelebbi tanórán az iskola igazgatójának visszaadandók.

8. Évközben a nemzeti zenede Igazgatósága tanári biztost küld ki a növendékeknek osztályonkint való meghallgatására.

9. Havonkint egyszer nyilvános önképzőköri zenedélután rendeztetik, belépődíj nélkül, ahol a kijelölt növendék megjelenni és játszani tartozik.

10. Tanév végén tartandó nyilvános vizsgálat minden növendékre kötelező; ezen az elnöki tisztet Gobbi Alaljos a nemzeti zenede nagynevű igazgatója, esetleg egy tanári biztos fogja betölteni.

11. Ösztöndíjak fognak kitűzetni a legszorgalmasabb tanulók részére.

A városi zeneiskola előkészítő bizottsága

Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára (MNL VeML)
Veszprém város polgármesterének iratai (V.173): 14886/1916.


Anti Illésné levele Komjáthy László polgármesterhez a zeneiskolai tandíjmentességért
Veszprém, 1916. október 15.

Nagyságos Polgármester Úr!

Alulírott Nagyságodhoz azon tiszteletteljes kéréssel fordulok, hogy Veszprém városában jelenleg működő városi zene iskolába, melyben már 12 éves leánykám mint tandíjas felvéve van, 10 éves fiamat pedig mint ingyenes, az engedélyezett tanulók közé 4iknek felvétetni kegyeskedjék.

Kérelmemet a következő indokok támogatják:

  • Hivatkozom szegény sorsomra, mely miatt felvételért esedező, zenéhezhajlammal lévő fiamért fizetni jelen körülményeknél fogva nem bírok, mert mint 2 gyermek anyja férjem bevonulása végett semminemű jövedelmem nincs. Ami csekély van is a jelen drágaságba az megélhetésre csaknem elégtelen.
  • Felvételért esedező fiam I. gimnáziumban jár, s eddigi iskoláit jó eredménnyel végezte. Zene tudomány után vágyik ahhoz láthatóan teljes kedve és tehetsége mutatkozik.

Alázatosan kérem Nagyságos Polgármester Urat nekem mint keresetképtelen anyának a felvételért könyörgő kis fiamnak azon alázatos kérését, hogy a zene iskolába mint ingyenes a folyó tanfolyamra való felvételét elrendelni kegyeskedjék.

Maradok alázatos tisztelettel:

Anti Illésné

Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára (MNL VeML)
Veszprém város polgármesterének iratai (V.173): 3030/1916.


Óvári Ferenc és Kecskeméthy Margit levele Komjáthy László polgármesterhez
a zeneiskolai tandíjmentességre javasolt diákokról

Veszprém, 1916. november 12.

Tek[intetes] Polgármester Úr!

16301/1916 szám becses határozata folytán a városi zeneiskola igazgatóságához állott hat kérvény visszaszármaztatása mellett van szerencsénk véleményeinket és javaslatunkat a következőkben előterjeszteni:

Farkas Jánosné Sári lányának, Ruppeld János János fiának, Györek István Rózsi lányának és Anti Illésné Illés fiának ingyenes oktatásra való kijelölését, s úgy az ösztöndíjuknak 1916/17 tanévre ezek részére való átengedését véleményeztük, mert mind a 4 gyermek határozott zenei hajlamossággal bír és vagyoni körülményeiknél fogva is méltók az ösztöndíjra.

Radecky Károly Károly fia még csak második elemista, így ráér tanulni kezdeni. Kozák Géza zenei tudása vagy hajlama előttünk ismeretlen.

Kérjük az intéző bizottságba kiküldöttjének megengedését és tudomásunkra hozatalát.

Veszprém, 1916. XI.12.

Kitűnő tisztelettel:

Veszprém Városi Zeneiskola Igazgatósága:

Dr. Óvári Ferenc gondnok                               Kecskeméthy Margit igazgatónő

Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára (MNL VeML)
Veszprém város polgármesterének iratai (V.173): 3030/1916.


Gubicza Lajos

Prológ
- A Városi zeneiskola megnyitására -

Oh! hány keserves, borzalmas estén
Zokogva száll a nap nyugovóra.
Véres vihar dúl s fájó szívekbe
Nem hoz nyugalmat egy boldog óra.
Vad gyűlöletnek sárkánya tombol
S űzi vihogva bősz furiáit.
Shylok démonja kacagva táncol,
Szilaj szerelme aranyra áhít.
Világmezőn kél, bús árva sóhaj,
Milliók szívében sír a panasz-szó.
Nincs gyöngye, tükre dalos örömnek,
Nem száll magasba méla harangszó.
Sajg, fáj a szíve fáradt reménynek,
Vigasztalásnak csüggedt a hangja.
S keresve kérdi: hol rakja fészkét
Boldog időnek fehér galambja?...
Lelkek fohásza remegve súgja,
Zeng-e közöttünk még örömének?
Hangzik-e újra csodás igéje
Lélekvarázsló szerafzenének?
Viharzó éjre hasadva hajnal?
Ágyubarázdán újul-e élet?
Lest-e jövendő, melyben a munka
Örök virágzó tavasza éled?!...
Lesz! Súgja lelkünk! E fényes est is
Az új tavaszhoz varázsígéret.
Csillagszemekből ragyogni látjuk,
Ha alkotásnak ím, napja ébred.
Küzdő erők nagy, bűvös hatalma
Lobbantja vágyát Veszprém szívének.
Rózsás ködön ár felénk ragyogva
Templomja látszik dalnak, zenének.
Templomja, melyből mint balzsamillat
Összhangja árad melódiának.
S szívenyhülésnek gyönyöre zendül
Ha sír a lelke a hegedűfának.
Lélekigézet hajlítja hozzánk
Virágos ágát víg, játszi kedvnek.
S amíg zokog, vagy kacag a nóta:
A bánat enyhül, sebek hegednek...
S bár künn az élet vészes, viharzó -
Égjen szívünkben a munka láza...
A szebb jövendőt szimfóniákkal
Büszkén köszöntse a Múzsa háza.
S te édes álmunk: szent békehajnal!
Mosolygj felénk már rózsás vigaszban.
S ez ősi fészek kicsinyje-nagyja
Boldog legyen az új tavaszban...

(Megjelent: a Veszprémi Hírlap 1916. december 17-i számában)

Gubicza Lajos (Balatonkenese, 1862.VI.23.-Veszprém, 1932.III.20.) tanító, író. 1889-től Veszprémben tanított a III. számú fiúiskolában, ezzel párhuzamosan 1905-től az egyházmegyei tanítótestület elnöki feladatait is ellátta. A helyi lapokban versei és elbeszélései jelentek meg, szerkesztette a Veszprémben megjelent Tanügyi Értesítő című, havonta megjelenő pedagógiai lapot, a Veszprémi Hírlap munkatársa, majd segédszerkesztője volt. Veszprém város testületének több cikluson át képviselője, a Veszprém Városi Zeneiskola megalakításának támogatója volt. 


Az első helyszín: Kossuth utca 1.
Az első helyszín: Kossuth utca 1.

"Az első, 1916/17-es tanévre a beiratkozás még Kecskeméthy Margit lakásán történt de október 1-jén megnyílhatott a zeneiskola a Kossuth Lajos utca 1. számú ház földszintjén lévő volt rőfösüzletben és egy kiürített lakásban. Ebbe a nem éppen méltó bérleménybe költözött be a múzsa. Az öt helyiségben a beiratkozott 115, év végére felszaporodott 140 növendék zongorázott, hegedült, cimbalmozott vagy énekelt, ki melyik tanszakra jelentkezett. Zeneelmélet, -történet, irodalom, költészettan tananyagot is itt szívták magukba. A zeneiskola növendékei tudásukról, előmenetelükről a veszprémi Nemzeti Színházban megtartott hangversenyeken adtak számot. Az intézet megnyitását a december 13-i díszes előadással tették emlékezetessé. Március idusának évfordulóját is zenés matinéval köszöntötték.

Az első tanév elméleti vizsgáját 1917. május 24-én tartotta meg a négy tanár. Az iskolaévet a színházban díszvizsgával zárták le június 20-ánNem sokkal később a növendékek kezükbe vehették a zeneiskola igazgatója által szerkesztett értesítőt. Gazdag tanévet tudhatott maga mögött tanár és diák egyaránt."

Molnár Jánosné: Kecskeméty Margit, a veszprémi zeneiskola alapítója /részlet/